Üdvözlöm weboldalamon!

Kedves Látogató!

Köszönöm, hogy idejéből szán rám egy félórát, és megtekinti sikerültebb fotóimat.
Ha véleményét, észrevételeit szeretné megosztani velem, itt elér: bogyo@bogyofoto.hu

Magamról néhány mondatban...

1964-ben születtem értelmiségi családba, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben. Általános-, közép- és főiskolai tanulmányaimat Debrecenben végeztem, majd friss diplomás gépész-üzemmérnökként 1985-ben kerültem Kalocsára, ahol azóta is élek. Fejlesztőmérnök voltam 10 éven keresztül, majd sok évig egy híradástechnikai szervizben dolgoztam. Azóta ismét eredeti szakmámban tevékenykedem: egy emeléstechnikai vállalkozás műszaki tervezője vagyok - távmunkában.

A fényképezéssel édesapám jóvoltából már gyermekkoromban megismerkedtem, ekkor sajátítottam el a fekete-fehér negatív és pozitív technika alapjait, a laborálást. Sokévi változó intenzitású amatőrködés után a '90-es évek elején abbahagytam a fotózást, és majdnem egy évtizedig nem vettem a kezembe fényképezőgépet. 2002-ben kezdtem el újra fotózni, de ekkor már napjaink korszerű digitális eszközeivel. Kedvenc témáim a természet- és a portréfotózás, de szinte minden témában szerettem kísérletezni. Fotós eszközeim eleinte még egyszerűek, olcsók voltak, később már komolyabbak, és a lehetőségeimhez képest megpróbáltam minél többet "kihozni belőlük". Gyakran kerestem a szokatlan nézőpontokat, az egyszerű, mindennapi dolgok újszerű megjelenítésének lehetőségeit.

Nagyon szeretem Erdélyt, főiskolásként sokat jártam arra, de igazából 2004-ben "fedeztem fel" újra: azóta rendszeresen járok oda feleségemmel, barátaimmal, de újabban már egyedül, motorral is. Természeti szépsége páratlan, részben még érintetlen, az itt élő magyarság kultúrája szintén kimeríthetetlen témát kínál a fényképezéshez. Első - és eddig egyetlen - önálló fotókiállításomat 2005-ben szerveztük, melyet Viczay Lajos AFIAP nemzetközi fotóművész segített létrehozni, de nagyon sok támogatást kaptam a 2014 októberében elhunyt Benke Ferenc újságíró, fotográfus részéről is, aki rendszeres képbírálatokkal, tapasztalatainak átadásával segítette látásmódom alakulását. A kalocsai Dunatáj Fotókör keretében – melynek 2004 évi megalakulásától kezdve 2012. novemberéig tagja voltam - nagyon sok közös kiállításon szerepeltek képeim. Ezen honlapot azzal a céllal hoztam létre, hogy távolabb élő ismerőseimnek, barátaimnak, illetve az érdeklődő "ismeretleneknek" be tudjam mutatni eddigi tevékenységemet, sikerültebb képeimet: a bal oldalon található ikonokra kattintva, tematikus könyvtárakba rendezve tekinthetők meg.

2013 óta nagyon keveset fotózom, "öregkoromra" egy új szerelem robbant be az életembe: a MOTOROZÁS! Hiába, no, 50 évesen megy el az ember maradék esze (vagy éppen jön meg)... ;-) A drága fotós felszerelést felcseréltem egy öreg, kétkerekű kis masinára: szabadidőmben járom a vidéket, kirándulgatok. Az volt a nagy álmom, hogy Székelyföldet egyszer végig járom vele. A fényképezésről sem mondtam le teljesen, egy sokkal olcsóbb, kisebb, kevésbé sérülékeny, motoron is magammal vihető kompakt masinát (egész pontosan egy belépő szintű Sony MILC-et) vásároltam, ezzel örökítem meg a "meghódított" tájakat.

Az álmom valóra vált: 2014 júniusában egy barátom társaságában, 2015 nyarán immár négyesben, majd 2017-ben pedig teljesen egyedül - de már nagyobb motorral - végig barangoltam Székelyföld és a Fogarasok talán legszebb, legismertebb részeit, feledhetetlen élményeket gyűjtve. Elsősorban nem fotózni mentem, de azért pár képpel megpróbálom bemutatni, merre is jártunk / jártam. Katt a lenti képre!

Pár év kihagyás után újra eljátszadoztam a "komolyabb" fotózás gondolatával, hiányzott a fotókör hangulata, a jó társaság, így újra visszatértem a "csapatba", bár a fotópályázatok és a kiállítások már nem az én világom. :-)

 

 

 

+